Nálunk a térségben egyedülálló módon az idegsebészeti szakvizsgálathoz nincs szükség feltétlenül előzetes MR vizsgálatra. Ha kollégánk szükségesnek tartja, átkíséri a pácienst az MR vizsgálóba ahol azonnal elvégezzük azt. Ezután a szakorvos azonnal látja az elkészült képeket és szükség esetén megkezdi a kezelést. Intézményünkben így elértük, hogy egy páciens 90 perc alatt konzultáljon szakorvossal majd MR vizsgálat után ugyanaz a szakorvos azonnal kezelheti. Az MR utáni ,,második” találkozásért külön díjat nem számolunk fel.

Dr. Zámbó Veronika és Dr. Kubasch Gábriel idegsebész kollégáink heti váltásban rendelnek nálunk. A szakrendelésük mellett folyamatosan végeznek idegsebészeti műtéteket a győri kórházban,  így a teljes idegsebészeti folyamatban jártasak és tapasztaltak. Mindketten azt vallják, hogy a műtét a legvégső esetben kerüljön szóba a kezelés tekintetében.

A csigolyaelcsúszás (spondylolisthesis) az egyik leggyakoribb ok, amiért tartós derékfájással idegsebészhez fordulnak a betegek. A panaszok sokáig enyhék maradhatnak, ezért sokan túl későn ismerik fel – pedig a korai kivizsgálás a műtét elkerülésének kulcsa lehet.

Tartalomjegyzék

1. Mi a csigolyaelcsúszás, és hogyan alakul ki?

A csigolyaelcsúszás során egy csigolya elmozdul az alatta lévőhöz képest, előre, hátra vagy oldalirányba. Az elmozdulás következtében a gerinccsatorna szűkülhet, és a gerincvelőből kilépő ideggyökök összenyomódhatnak – ez okozza a jellegzetes tüneteket.

A leggyakrabban érintett szakasz az ágyéki gerinc (L4–L5, L5–S1), de ritkábban a nyaki gerinc is érintett lehet. Az elcsúszás mértékét I–IV. fokozatba sorolják, ahol a IV. fokozat az érintett csigolya szélességének több mint 75%-os elmozdulását jelenti.

2. Milyen típusú csigolyaelcsúszás létezik?

A típus meghatározása azért fontos, mert a kezelési stratégiát alapvetően befolyásolja. Az idegsebészeti kivizsgálás mindig magában foglalja a típus azonosítását.
  • Degeneratív spondylolisthesis: a leggyakoribb felnőttkori forma, a porckorong és a csigolyaízületek elhasználódása miatt alakul ki – jellemzően 50 év felett
  • Isthmicus (lytikus) spondylolisthesis: csigolyaív-szakadás talaján kialakuló elcsúszás, fiatalabb sportolóknál, ismételt mikrotraumák hatására
  • Fejlődési (diszplasztikus) spondylolisthesis: veleszületett rendellenesség, általában serdülőkorban válik tünetessé
  • Traumás spondylolisthesis: hirtelen sérülés, baleset vagy sportolás közben elszenvedett erő hatására kialakuló elcsúszás

3. Melyek a csigolyaelcsúszás leggyakoribb tünetei?

A tünetek súlyossága szorosan összefügg az elcsúszás mértékével és azzal, hogy az ideggyökök mennyire érintettek. Kisebb fokú elcsúszás hosszú évekig tünetmentes maradhat, míg súlyosabb esetben a mindennapi tevékenységek is nehézséget okoznak.

  • Derékfájás: terhelésre, mozgásra, hátrahajlásra fokozódó deréktáji fájdalom – ez az első és leggyakoribb panasz
  • Lábba sugárzó fájdalom (ischias): az elcsúszott csigolya által összenyomott ideggyök a combba, a lábszárba vagy a talpon át a lábujjakig sugározhat
  • Zsibbadás, bizsergés: az érintett ideg lefutásának megfelelő területen, leggyakrabban az egyik vagy mindkét lábszáron
  • Izomgyengeség: az idegnyomás következtében a láb egyes izomcsoportjai gyengülhetnek, járási nehézséget okozva
  • Járásnehézség, neurológiai sántítás: hosszabb séta után erősödő fájdalom és lábgyengeség, amely megállásra és előrehajlásra enyhül
  • Merev gerinc, korlátozott mozgástartomány: különösen reggel, felkelés után jellemző, az érintett gerincszakasz merevsége

4. Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?

A csigolyaelcsúszás általában nem sürgősségi állapot, de bizonyos tünetek azonnali idegsebészeti értékelést igényelnek. Haladéktalanul keressen fel orvost, ha az alábbiak bármelyike fennáll:
  • Vizelet- vagy székletürítési zavar hirtelen kialakult, vagy azok felett elveszett az irányítás
  • Mindkét lábban egyidejűleg erős zsibbadás vagy bénulás alakul ki
  • Hirtelen súlyosbodó, csillapíthatatlan lábba sugárzó fájdalom
  • Lábizomerő gyors, progresszív csökkenése
Ezek a tünetek a cauda equina szindróma jelei lehetnek – ez idegsebészeti sürgősség, amely késedelem nélkül műtétet igényelhet.

5. Hogyan zajlik a csigolyaelcsúszás kivizsgálása?

A diagnózis felállításához fizikális vizsgálat és képalkotó eljárások kombinációja szükséges. Az idegsebész a tünetek, a neurológiai státusz és a képalkotó leletek alapján együtt dönt a kezelési irányról.
  • 4 irányú gerincröntgen: az elcsúszás mértékét és a gerinc stabilitását mutatja meg, terheléses felvételeken az instabilitás is kimutatható
  • MRI-vizsgálat: az ideggyökök, a gerincvelő és a porckorongok állapotát részletezi – az idegsebészeti tervezés alapja
  • CT-vizsgálat: a csontos struktúrák, csigolyaív-szakadás pontos megítélésére
  • Neurológiai vizsgálat: reflexek, érzéskiesés, izomerő felmérése – megmutatja, érintett-e az idegrendszer

6. Milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre?

A kezelés megválasztása az elcsúszás fokozatától, a tünetek súlyosságától és az idegrendszeri érintettségtől függ. Az első lépés mindig a konzervatív kezelés, amelyet csak akkor vált fel műtét, ha ez nem hoz eredményt.

Konzervatív kezelés

  • Gyógytorna és törzserősítés: a mély hát- és hasizmok erősítése stabilizálja a gerincet és csökkenti az elcsúszott csigolya terhelését – ez az alapterápia
  • Gyógyszeres fájdalomcsillapítás: gyulladásgátlók, izomlazítók az akut fázisban
  • Fizikoterápia, balneoterápia: ultrahang, TENS, gyógyvizes kezelések a fájdalom csökkentésére
  • Fűző viselése: akut esetben, átmenetileg a gerinc tehermentesítésére

Idegsebészeti műtét

Műtét akkor indokolt, ha a konzervatív kezelés 3–6 hónap után sem hoz eredményt, az elcsúszás mértéke meghaladja az 50%-ot, vagy idegrendszeri kiesési tünetek (bénulás, vizeletürítési zavar) állnak fenn.

  • Dekompresszió (laminektomia): az összenyomott ideggyök felszabadítása az összeszűkült gerinccsatornából
  • Gerinc fúzió (spondylodesis): az érintett gerincszakasz stabilizálása csavarokkal, rudakkal és csonttranszplantátummal – megszünteti az instabilitást
  • TLIF/PLIF műtét: porckorongpótló implantátum és csavaros rögzítés kombinációja, elvégezhető minimálisan invazív technikával is
  • Minimálisan invazív gerincsebészet: kisebb metszéssel, kevesebb szöveti károsodással, gyorsabb felépüléssel – ha az elhelyezkedés megengedi

7. Hogyan segítünk az Ikva Medical Centerben csigolyaelcsúszás esetén?

Idegsebész szakorvosaink a panaszok első megjelenésétől végigkísérik a beteget: elvégezzük a teljes körű neurológiai és képalkotó kivizsgálást, értelmezzük az MRI- és CT-leleteket, és személyre szabott kezelési tervet állítunk össze.

Legyen szó konzervatív kezelés koordinálásáról, idegsebészeti másodvéleményről vagy műtéti döntés előkészítéséről, rövid várakozási idővel, tapasztalt szakorvosaink segítségével juthat hozzá a szükséges ellátáshoz Sopronban.

Gerinc MR vizsgálatok árai Sopronban:

VizsgálatÁrakIdőpontfoglalásIdőpontfoglalásRészletek
Nyaki (cervicalis) gerinc natív MR vizsgálat51.000 Ft+36 99 200 400+36 99 200 400Részletek
Nyaki (cervicalis) gerinc natív és kontrasztanyagos MR vizsgálat85.000 Ft+36 99 200 400+36 99 200 400Részletek
Háti (thoracalis) gerinc natív MR vizsgálat51.000 Ft+36 99 200 400+36 99 200 400Részletek
Háti (thoracalis) gerinc natív és kontrasztanyagos MR vizsgálat85.000 Ft+36 99 200 400+36 99 200 400Részletek
Ágyéki (lumbalis) gerinc natív MR vizsgálat51.000 Ft+36 99 200 400+36 99 200 400Részletek
Ágyéki (lumbalis) gerinc natív és kontrasztanyagos MR vizsgálat85.000 Ft+36 99 200 400+36 99 200 400Részletek
Háromrégiós gerinc natív MR vizsgálat127.000 Ft+36 99 200 400+36 99 200 400Részletek
Háromrégiós gerinc natív és kontrasztanyagos MR vizsgálat147.000 Ft+36 99 200 400+36 99 200 400Részletek

8. Gyakran ismételt kérdések a csigolyaelcsúszás témában

Mi a különbség a csigolyaelcsúszás és a gerincsérv között?

A gerincsérv esetén a porckorong anyaga préselődik ki és nyomja az ideget, míg csigolyaelcsúszásnál maga a csigolyatest mozdul el – a két állapot egyidejűleg is fennállhat.

Nem – ez a legelterjedtebb tévhit; az elcsúszott csigolyát manuálterápiával nem lehet visszahelyezni, a kezelés célja a tünetek enyhítése és a stabilitás javítása.

Nem, az esetek többségében konzervatív kezeléssel – főként gyógytornával – a tünetek jól uralhatók; műtét csak akkor szükséges, ha ez nem hoz eredményt vagy idegkárosodás áll fenn.

Az elcsúszás mértékét a gerincröntgen mutatja meg, az idegérintettséget és a porckorong állapotát az MRI; CT-re főként a csontos részletek és a csigolyaív-szakadás megítélésére van szükség.

Minimálisan invazív műtét után általában 4–6 hét, hagyományos fúziós műtétnél 3–6 hónap a teljes felépülés, amelynek szerves része a műtét utáni gyógytorna-rehabilitáció.

Enyhe fokú elcsúszás esetén az orvos által jóváhagyott, gerinckímélő sportok – úszás, kerékpározás, pilates – általában végezhetők, a kontaktsportok és a nehéz emelés azonban kerülendő.